Katolikus Egyházi Ünnepek - Szeptember
Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születésének napja
Kisasszony, Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja már a XI. század óta számon tartott ünnep. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.
A hívő asszonyok hajnalban kimentek a szabadba és várták a napfelkeltét, hogy a felkelő napban megláthassák Máriát. A hagyomány szerint egyes helyeken ezen a napon kezdték a gabona vetését, a gabonát kitették a szabadba, hogy virradóra a harmat érje, „az Úristen szentelje meg”.
A dióverés kezdetének napja.
Fecskehajtó Kisasszony napjának is nevezték, mert a hiedelem szerint ekkor kelnek útra a költöző madarak.
Szűz Mária szent neve
A Boldogságos Szűz Mária nevenapja a liturgikus naptárban.
A 11. század óta ünnepelték Mária nevenapját különböző napokon. XI. Ince pápa elrendelte az egész Egyház számára a török felett Bécsnél aratott győzelem emlékére (1683), majd X. Pius pápa áthelyezte az ünnepet a győzelem napjára, addig a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon ünnepelték..
Szoros értelemben a héber Mirjam magyar megfelelője.
A kultusz elterjedését Közép-Európában a passaui Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) tisztelete ihlette. Bécs ostromakor I. Lipót császár Passauba menekült, és a kapucinus kolostor kegyképe előtt könyörgött a szabadulásért, kérve a Szűzanya közbenjárását. A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult az ünnep gyors terjedéséhez.
Hétfájdalmú Szűzanya
Fájdalmas Szűzanya emléknapja. A régi magyar szóhasználatban élt még a Fájdalmas Boldogasszony és a Hétfájdalmú Szűz megnevezés is. Ezen a napon Mária anyai fájdalmáról, szenvedéséről emlékezünk, köztük is a legnagyobb, amit a Szűzanya a keresztfa alatt, megfeszített fia halálát látva érzett.
Liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, majd VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész egyházra.
A Pieta, mint az egyetemes emberi szenvedés szimbóluma vonult be a művelődéstörténetbe. Számos művész ábrázolásában létezik a keresztről levett Krisztust ölében tartó, és fiát sirató Mária ábrázolása.
Szent Mihály arkangyal ünnepe
A hagyomány szerint Szent Mihály a hét arkangyal egyike, a Mennyország seregeinek főparancsnoka, az angyalok vezére.
A hagyomány szerint Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra.
Szent Mihály a világ végén harcolni fog minden hívő lélekért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából. Mérlegre teszi az ember jó cselekedeteit és gonoszságait, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor.
Fiatal férfiként ábrázolják, általában szárnyakkal, egyik kezében hatalmas kardja, míg a másikban mérleget tart, és közben lábával eltapossa a gonoszt. A fején diadém vagy sisak látható, a ruházata tunika, páncél, köpeny.
Szent Mihály győzte le Lucifert, amikor az fellázadt az Úr ellen, majd ideiglenesen feloldozta, amikor eljött az utolsó ítélet.
A régi szokás szerint a halottakat a Szent Mihály lován (halottszállító saroglya) viszik a sírhoz. Hazánkban a 18.század óta parancsolt ünnep.