Katolikus Egyházi Ünnepek - Július
Jézus Krisztus legdrágább vérének ünnepe
1849-ben IX. Pius pápa rendelte el a legdrágább vér ünnepét, hálából a gaetai fogságából való kiszabadulásáért. Az ünnep háládatosságra, szeretetre, áldozatkészségre figyelmeztet minket lelki üdvünk érdekében.
.
Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – Sarlós Boldogasszony
A Szűzanya az angyal szavaiból megtudta, hogy unokatestvére, Erzsébet gyermeket (Keresztelő János) vár, és méhében Jézussal meglátogatta őt. Egy legenda szerint útja közben elszáradt fákból, tüskés bokrokból álló erdőn haladt keresztül, és nyomában a fák kizöldelltek és a tüskék virágot hoztak. Megérkezésekor üdvözölte Erzsébetet, majd az Úr megszentelte ölében a gyermeket, ezután mindkét asszony halhatatlan szavakkal hirdeti a világnak közeli üdvét. Szent Bonaventura kezdeményezésére 1263 óta tartják az ünnepet, majd VIII. Bonifác pápa 1389-ben egész Egyházra kiterjesztette. Az ünnepnap a 13. századtól kezdve júl. 2-án volt, majd a II. vatikáni zsinat idején máj. 31-re helyezték át. Néhány országban, köztük hazánkban is továbbra is júl. 2-án tartják. Ez egyben az aratás kezdetének a napja is, innen ered a Sarlós Boldogasszony elnevezés. A pap megáldotta a szerszámokat, és másnap júl. 3-án kezdődött a munka, az asszonyok sarlóval arattak, a férfiak a kévét kötötték.
Szent Joachim és Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szülei
Szűz Mária szüleiről 2. századi apokrif írásokból értesülhetünk. Édesanyját Annának hívták, ami annyit jelent, hogy kegyelemmel áldott. Édesapját Joachimnak nevezték, melynek jelentése Isten megvigasztal. A legenda szerint mindketten Júda nemzetségéből, Dávid házából származtak. Már 20 éve együtt éltek, de nagy fájdalmukra gyermekáldásban nem volt részük. Ekkor vagyonukat 3 részre osztották, melynek csupán egyharmadát tartották meg, másik részét a szegényeknek adományozták, és a harmadikat pedig a templomnak és a papoknak adták. A templomszentelés ünnepére mentek fel Jeruzsálembe, ahol a pap nem fogadta el adományukat, mondván, hogy terméketlen házasságuk csakis a bűnösségük jele lehet. Joachim megszégyenülten tért haza, majd
bujdosásra adta a fejét, de nem sokkal később megjelent Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, egy leányt, akit Máriának nevezzenek el, és aki a fogantatásától telve lesz Szentlélekkel. Joachim az angyali szavak szerint elindult Jeruzsálem felé, ahol az Aranykapunál találkozott feleségével, akit szintén az angyali jelenés vezettek ide. Elmondták egymásnak látomásukat, majd visszatértek Názáretbe. Az ígéret megvalósult, gyermekük született, Mária. Szent Anna az anyaság ősképe, azok védőszentje, akik édesanyjuktól kaptak sebeket.