Katolikus Egyházi Ünnepek - Augusztus
Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony napja
A katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepe, Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepeljük ezen a napon.
A hagyomány szerint a Megváltó Jézus anyjának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
Ez a nap egyúttal Szent István királyunk óta Magyarország védőszentjének napja is. A király még uralkodása idején augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját ünneppé avatta, majd a halálos ágyán az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Innen ered a Regnum Marianum, a Szűz Mária országa elnevezés.
Az ünnepnap alkalmából az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek. Az ünnep előestéjét gyakran virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva, majd másnap körmenetben viszik a koporsót. Országszerte búcsúkat rendeznek, elzarándokolnak a Mária-kegyhelyekre.
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték.
.
Államalapító Szent István királyunk ünnepe
A keresztény államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja, Szent István királyunk ünnepe, az egyik legősibb magyar ünnep.
I. István halálának emléknapját Szent László király tette át aug 20-ára, mivel VII. Gergely pápa hozzájárulásával 1083-ban ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. XI. Ince pápa 1686-ban szentté avatta, és Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította a Szent István-nap megtartását, és nemzeti ünnepként felvették a naptárakba.
Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet Szent István jobbjának a tiszteletére.
A népi hagyományokban, a paraszti életben összekötődik az aratás zárásával, helyenként aratási felvonulást tartottak. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. A Tiszaháton azt tartják, István napkor mennek el a gólyák.