Katolikus egyházi ünnepek - Október
Őrangyalok napja
Az egyház hagyománya szerint mindnyájunknak van őrangyala, aki vigyáz ránk, aki sugallja számunkra a dolgokat.
Az őrangyalok ünnepe a XVI. századból, Spanyolországból ered. Eleinte szeptember első vasárnapján ünnepelték, majd átkerült Mihály arkangyal nyolcadába, okt. 2-ra és 1913-ben X. Pius intézkedése az egész Egyház számára kötelezővé tette. Az angyalok dicsőítik Istent és védik az embert, s ezzel az utóbbival is Istent dicsőítik. Akár országok, intézmények is választhatnak maguknak őrangyalt. Az őrangyalokhoz számos hiedelem kötődik pl. szegedi hagyomány szerint az őrangyal egészen az elföldelésig a koporsó tetején ül, hogy a gonoszok ne tudják elragadni.
Assisi Szent Ferenc, Francesco
A ferences rend megalapítója. Az állatok, erdők, környezetvédők és kereskedők védőszentje. (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226.október 3.)
"Isten szegénykéje" gazdag, tehetős családból származott. 1202-ben szülővárosa harcban állt Perugiával, a hadba vonult Ferenc egy látomás miatt visszatért Assisibe, és élete döntő fordulatot vett. Szakított az anyagi javakkal, apjának mindenét visszaadva, meztelenre vetkőzve koldusként elhagyta a kényelmes, gazdag életet. Reformot indított el a kereszténységen belül, az önként vállalt szegénység és Krisztus követése hatalmas vallásos mozgalommá nőtte ki magát. Az első ferencesek, az „assisi bűnbánók” nagyon szigorú életmódot folytattak, gyakran nélkülöztek, és csúfolták, bántalmazták őket. Ferenc szükségesnek tartotta a munkát, még végrendeletében is írt erről: ,,Két kezemmel dolgoztam, és folytatni akarom, és megparancsolom a többi testvérnek is, hogy dolgozzanak, valami tisztességes mesterséget folytassanak.'' 1209-ben Rómába ment III. Ince pápához, hogy engedélyt kérjen az új rend megalapításához. A pápa 1209. ápr. 16-án hagyta jóvá a rend szabályzatát, ezt tekintik a ferences rend hivatalos megalapításának. A rendtagok szegénységi fogalmat tettek és vállalták, hogy életüket Isten szolgálatának rendelik alá. Ferenc soha nem szenteltette magát pappá. Hite ellenállhatatlan erővel vonzotta az embereket, Ferenc hatására megalakult férfi szerzetesrend, a kisebb testvérek rendje. A közösségben mindenki egyenrangú testvér (fráter) volt. A szellemisége a nőket is magával ragadta, így alakult meg követőiből a ferences apácák, a klarisszák rendje, amely nevét Ferenc lelki társáról Szent Kláráról kapta. Követőinek harmadik csoportja a világi férfiak és nők részére alakult, a terciánusok rendje. Ferenc megtérése pillanatától haláláig odaadó tisztelettel követte és hirdette a megfeszített Krisztust. Békét tudott közvetíteni sokfelé a világban, és még az állatok is ráéreztek csodás lényére. Madarak ezrei gyűltek össze, hogy prédikációját meghallgassák vagy a vérengző gubbiói farkas is megszelídült. Halála napján felolvasta búcsúbeszédét, majd átnyújtott testvéreinek egy-egy falat kenyeret és kérte őket, hogy levetkőztetve fektessék a puszta földre. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, és ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-ei dátummal.
Rózsafüzér királynője
"Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta." (II. János Pál pápa)
Hálaünnep a Szent Szűz közbenjárásáért, az Isten segítségéért. V. Szent Piusz pápa, domonkos szerzetes 1571-ben rendelte el a Győzedelmes Boldogasszony ünneplését a győzelmes lepantói ütközet évfordulóján, és bevezette a "Keresztények segítsége" megszólítást. A pogány törökök elleni csata során az Égi Édesanyát kérve, a rózsafüzért imádkozta a győzelemért, és látomásaiban megjelent a keresztes hadak győzelme. A rózsafüzér-oltárral rendelkező templomok részére XIII. Gergely pápa 1573-ban engedélyezte az ünnep megtartását október első vasárnapján. Majd 1716-ban szintén a rózsafüzér imádkozása segítette győzelemre a keresztényeket a törökök felett Péterváradnál, ekkor XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette az ünnepet. Az ünnepnap X. Pius rendelkezése alapján került vissza eredeti napjára, október 7-re. A Rózsafüzér Királynője elnevezést Szent XXIII.János pápa adta 1960-ban. (Az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: „koszorút font” a Szűzanya számára, az elnevezés valószínűleg innen ered.)
Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatrónája
,Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!'' (Ősi nemzeti ünnepi ének a Magyarok Nagyasszonyához részlet)
A magyar katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg Szűz Mária magyarokat oltalmazó pártfogásáról, ezen a napon a hívek kérik a Szűzanya közbenjárását Magyarországért. Az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, amit Hartwick püspök István életrajzában,a Vitában le is ír. Az utód nélkül maradt király 1038. aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján felajánlotta hazánkat Szűz Máriának: „ Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.” A mindenkori magyar uralkodók tovább folytatták a megkezdett utat. Így pl. Szent László is Máriához fohászkodott segítségért, és tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat. IV. Béla a lányát, Margitot ajánlotta fel Istennek és Szűz Máriának, ill. ő építtette a budai várban a Nagyboldogasszony templomot (a mai Mátyás-templomot). Mátyás király pajzsán, és aranypénzein is látható volt Mária. Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából, 1896-ban engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnepet az ország részére (október második vasárnapján). Az ünnepnapot X. Pius pápa 1914-ben áttette október 8-ára.
XXIII. János pápa
A jó pápa – "Egy ember, aki engedte, hogy az Úr vezesse" (Sotto il Monte, 1881 - Róma, 1963)
Angelo Roncallit 77 éves korában, 1958-ban választották pápáva, rövid pápasága ellenére az egyik legnépszerűbb pápa volt, aki harcolt a katolikus egyház megújításáért, a világ felé való nyitás megvalósításáért. A köznyelv "a jó pápa" néven emlegette. Roncalli szegény családból származott, akit mindig alázat, egyszerűség, közvetlenség és emberszeretet jellemezett. Ferenc pápa (2013) példaképnek tekinti Roncallit: „XXIII. János kicsit olyan, mint a falusi pap, egy pap, aki minden hívőt szeret, aki képes gondot viselni a hívőkre, ezt tette püspökként és nunciusként is. (…) Bátor ember, jó falusi pap, hatalmas, hatalmas humorérzékkel, s nagy életszentséggel. (…) Nagy, nagy ember! És aztán a zsinat: az Isten hangjára figyelmes ember, mert ez a gondolat a Szentlélektől jött neki, jött neki, s ő figyelmes volt. XII. Pius már gondolt arra, hogy megszervezi a zsinatot, de a körülmények nem voltak megfelelők erre. Úgy hiszem, XXIII. János nem gondolt a körülményekre: megérezte, s megtette. Egy ember, aki engedte, hogy az Úr vezesse". A zsinat összehívásának gondolata mindenkit megdöbbentett, nem hitték és sem a konzervatívok, sem a haladó szelleműek nem támogatták. A zsinat 1962. okt. 11-én kezdte meg üléseit a Szent Péter-bazilikában, ahol a pápa az alábbiak szerint határozta meg a célját: "A zsinat fő feladata, hogy a keresztény tanítás szent letéteményét minél hatékonyabb eszközökkel őrizze es hirdesse". A bíborosok remélték, hogy az összes témát dec. 8-áig lezárják, de ehelyett a gondolkodásbeli különbségek, feszültségek miatt 1965-ben, már csak a pápa halála után sikerült az egyeztetések végére jutni. Összesen 16 zsinati dokumentum született, így jelentős változás pl. a liturgia reformja, vagyis innentől kezdve már nemzeti nyelven misézhettek a papok, és nem csak latinul. Ugyancsak heves vitákat váltott ki a Dei Verbum, ami egyfajta közeledés a protestáns egyházak felé. A kubai rakétaválság idején békítő üzenetben szólítatta fel a nagyhatalmakat, hogy kerüljék el a konfliktust, melyet később Kennedí és Hruscsov is megköszönt. A II. világháború alatt hamis keresztlevelek kiállításával számos zsidó életét mentette meg. Szent II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá avatta, majd 2014-ben Ferenc pápa szentté avatta.
Avilai Nagy Szent Teréz
A karmelita rend megreformálója, a testi fogyatékosok, árvák, a kegyelmet keresők, a sakkozók és írók védőszentje. Egyháztanító. (Avila, 1515 – Avila, 1582)
A nemesi családból származó Teréz nagy életszeretettel megáldott, temperamentus gyermek volt, hatalmas tudásvággyal. Kedvelte a humort, és az élet szépségeit, társait gyakorta megnevetette. Kolostorba vonulását apja megtagadta, így titokban hagyta el a szülői házat. Teréz vonzódott a kolostori élet után, az üdvösséget kereste. A bevonulás után súlyosan megbetegedett, már le is mondtak róla. 18 hosszú éven át állhatatossága igencsak próbára volt téve a kolostorban. Az egyéni buzgóság, a tökéletességre való törekvés, a tiszta, példamutató élet eredményeképpen teljes egészében átadta magát Isten akaratának. Negyven esztendősen mondta ,,Az, amit addig éltem, az én életem volt. Az pedig, ami ekkor kezdődött, Isten élete bennem." A nővérek gyakorta látták, hogy elragadtatott állapotban akár 1 m magasan lebeg és arcából különleges fény sugárzik.Társai támadták, az inkvizíció üldözte. Teréz szent küzdelmet indított a karmelita rend reformjáért, vezetésével létrejött a sarutlan karmeliták irányzata. Engedélyt kapott a pápától és az avilai püspöktől, hogy anyagi támogatásuk nélkül kolostort építsen Avilában (1562). Saruját lehúzta, a legszígorúbb szabályok szerint élt, folyamatosan dolgozott, több mint 30 kolostort alapított, és mindenkinek segített. Életének utolsó 22 évében üzeneteket, parancsokat, reményeket és válaszokat közvetített. Művei több mint 1200 kiadást éltek meg, amelyek a keresztény irodalom legfontosabb építőkövei. VI. Pál pápa 1970. szeptember 27-én az egyháztanítók közé emelte (Ez rajta kívül csak Sienai Szent Katalinnak jutott osztályrészül.) Avilában halt meg október 5-re virradó éjszaka. A Gergely-féle naptárreform következtében az évforduló október 15-re esik. 1622-ben avatták szentté, ünnepét 1636-ban vették fel a római naptárba. Önmagáról így nyilatkozott: ,,Isten olyan bátorságot öntött belém, ami több, mint az asszonyi bátorság'', s ellenségei így fogalmaztak: ,,ország csavargója, nyughatatlan nőszemély!''
II. János Pál pápa
A "szolgák szolgája". A katolikus ifjúsági világtalálkozók és a családok védőszentje. (Wadowice 1920. – Róma, 2005.)
Józef Wojtyła néven született Lengyelországban. Soha sem tagadta meg gyökereit, hazája lelkiségét. A II. világháború borzalmai megértővé tették az emberi szenvedéssel szemben. Az élet értelmét kutatva rájött, hogy az ige erejével szeretne harcolni és jelentkezett 1942-ben az illegálisan működő papi szemináriumba, 1946-ban szentelték pappá, és teológiai doktorátusát 1948-ban szerezte. Lelkipásztorként lendületesen és új módszerekkel kezdte az egyházközösségek szervezését, így pl. a fiatalokat maga köré gyűjtve túrákat szervezett. A sokoldalú és hatalmas tudású ember egyházi pályafutása: püspök (1958), érsek (1964), bíboros (1967). Részt vett a II. vatikáni zsinat munkájában is. 1978-ban pápává választották, székfoglaló szentmiséjét ezen év okt. 22-én tartotta. Ő volt az első kelet-európai pápa, és egyben az egyik legismertebb és legközkedveltebb pápa. Felvette a II. János Pál nevet, akit "utazó pápának" is nevezték, mert közel 130 országot keresett fel. Szót emelt az emberi jogokért és méltóságért. Hazánkat is kétszer meglátogatta (1991. aug. és 1996. szept.). Számos egyházi és állami vezetővel találkozott. Kiállásával hozzájárult a közép-kelet-európai társadalmi változásokhoz, a kommunizmus bukásához. Pápasága alatt mintegy 17 millió ember vehetett részt a szerdai általános kihallgatásokon. Meghirdette a Katolikus Ifjúsági Találkozót. Elkészítette az új katolikus katekizmust. Munkássága során törekedett a népek és vallások közötti egyetértés megteremtésére. Meghívására a világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben és együtt imádkoztak a világ békéjéért. 1338 embert avatott boldoggá és 482 embert szentté. Többször próbáltak meg ellene merényletet elkövetni. Fellépett a zsarnokság, a hazugság ellen. Alázatosan és szerényen élt. A „szolgák szolgája”-nak nevezte magát. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. boldoggá avatta, és ünnepét okt. 22. napjára jelölte, majd 2014-ban Ferenc pápa szentté avatta.
Missziós vasárnap
„Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28,19)
Október a világmisszió hónapja, melynek harmadik vasárnapja II. János Pál pápa rendelete alapján a világmisszió vasárnapja, hazánkban ez a missziós vasárnap. A misszió megünneplését 1926-tól vezették be, amely minden keresztény közösség és egyén számára felhívás az evangéliumról való tanúságtételre. A világ katolikus templomaiban ezen az ünnepen a misszókért, a távoli földrészeken élőkért, a misszionáriusokért és Krisztust követő céljaikért szól az ima. A misszió Jézustól kapott küldetésünk, amely nem csak a papoknak, hanem a világi hívőknek is feladata.