Katolikus Egyházi Ünnepek - Május
Szűzanya hónapja
Május a megszentelt hónapok egyike, ami a Boldogságos Szűzanya tiszteletére lett ajánlva. Nevét a római korban Maia istennőről kapta (jelentése: anyácska, a hét nimfa egyike).
A hónap összekapcsolása Szűz Máriával a XIII. századból ered, amely egyben a megújulás, a tavaszi színesség, a termékenység hónapja is. Néri Szent Fülöp (XVI. század) arra biztatta a fiatalokat, hogy virágokból font koszorúkkal díszítsék Madonna képeit és szobrait, így fejezzék ki tiszteletüket, és énekléssel köszöntsék Jézus Édesanyját. A XIX. századtól vált általánossá, hogy Mária tisztelői a hónap minden napján elvégzik a lorettói litániát, és elhangzik a rózsafüzér imádság.
Szent József, a munkás ünnepe
A munkások védőszentje, a jegyesek pártfogója.
Az emléknapot XII. Piusz pápa vezette be 1955-ben. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, a Megváltó nevelőapja. Foglalkozása ács, aki egyszerű, kétkezi munkás volt. Igaz ember, aki nem akarta Máriát rossz hírbe hozni, megmentette a Heródesi veszély elől, gondoskodott a családjáról, és Názáretben otthont teremtett számukra.
A szolgálat embere, aki egyszerűen csak ott van, ahol szükséges, teszi a dolgát, nem magyarázkodik, nem okoskodik. A cselekedetekkel beszélő gondoskodás példája.
Háttérben is, ismeretlenül is tedd a feladatod; légy igaz ember!
Fatimai Boldogságos Szűz Mária
A portugáliai Fatima közelében 1917. május 13-án ( Cova da Iria „Béke völgye”) három pásztorgyermek (Lúcia 10 éves, Francisco 9 éves, Jacinta Marto 7 éves) megpillantottak egy asszonyt, aki ragyogóbb volt, mint a nap. A gyerekek az asszony kérése szerint minden hónap 13-án eljöttek erre a helyre (Júniustól októberig, kivéve augusztusban, mert akkor történt a gyermekek kihallgatása és fogva tartották őket.) A hír gyorsan elterjedt és utoljára 1917. okt. 13-án közel 70 ezer ember gyűlt össze a helyen. Ekkor történt a híres napcsoda
„Ott álltunk, lángolva abban a fényben, ami Isten, és nem égtünk el. Milyen az Isten! Nem lehet elmondani. Igen, mi ezt soha nem tudjuk elmondani.” (Francisco Marto).
A gyerekeknek látomásban volt részük a pokolról, és azoknak a büntetéseknek a jövendölése, ami a világra vár, ha az emberek nem hallgatnak az intésre.
A Szűzanya kérte, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének.
„Ha kérésemet teljesítik, Oroszország megtér, és béke lesz, ha nem, akkor tévtanait az egész világon el fogja terjeszteni, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni, a jó embereket kínozni fogják, a Szentatya sokat fog szenvedni, több nemzet megsemmisül, végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodni fog. A Szentatya fölajánlja nekem Oroszországot, és az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad…” – írja Lúcia nővér Emlékezéseiben.
A Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére.
A harmadik titkot Lúcia nővér egy zárt borítékban XXIII. János pápának küldte el, aki annak elolvasása után úgy döntött, hogy nem hozza nyilvánosságra tartalmát. (Ezt majd 2000-ben II. János Pál teszi meg.)
„... láttunk egy fehérbe öltözött püspököt, akiről úgy éreztük, hogy ő a Szentatya. … ment botladozó léptekkel …, fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt.”
II. János Pál az ellene elkövetett merényletről (1981. május 13.) így nyilatkozott: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.”
II. János Pál pápa 1984-ben a Szűzanya kérésének eleget téve felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget.
Casciai Szent Rita
Ritát 1626-ban Boldoggá avatták, majd 1900. május 24-én szentté, de a nép már nem sokkal a halálát követően szentként tisztelte. XIII. Leó pápa „Umbria gyöngyének” nevezte.
A hagyomány szerint Rita az egészen kilátástalannak tűnő esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének tartják.
Az alábbi linkre kattintva részletesen megismerheti életútját.
Szűz Mária, keresztények segítsége
VII. Piusz pápa a Szűzanya iránt érzett hálából, Mária tiszteletére rendelte el ezt az ünnepet szabadulásának emlékére.
Amikor Napóleon elűzte a pápát székéből, és Franciaországban fogságban tartotta, az Egyház Szűz Máriához fordult védelemért, a keresztények segítségét kérte. Napóleon Moszkva alatt vereséget szenvedett, és a pápa 1812-ben kiszabadult, végül magyar huszárok díszkíséretével 1814.május 24-én bevonult Rómába. A keresztény nép ezen esemény előtt, és után is gyakorta megtapasztalta égi Édesanyánk hathatós segítségét.
A világot végveszélybe sodró török birodalom ellen Szent V. Piusz pápa igyekezett minden erejével fellépni, és 1568-ban támogatta a magyar királyt a végvárak védelmének kiépítésében, majd szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal, de legjobban az ima erejében bízott. Szorgalmazta a rózsafüzér imádkozását.
A pápa sugallatban értesült a győzelemről és elrendelte, hogy minden október 7-e legyen a Rózsafüzér Királynője ünnep, és a Keresztények Segítsége megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. (A fohász 1571-es lepantói győzelem után került a lorettói liltániába.)
Urunk mennybemenetele
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap
Húsvét után a 40. napon ünnepeljük Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnepet rendszerint a következő vasárnap tartják.
1918-ig ekkor zárult a húsvéti szentáldozás ideje. Napjainkban a húsvéti idő Pünkösd vasárnapján az esti szentmiséig tart.
A 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelték. De akkor a Szentírásban ismét a húsvét utáni 40. napra került, azóta április 30.- június 3. közé esik.
A körmenet szokása a 12. századtól kezdett elterjedni. Szokás volt a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzni a templom mennyezetéig. Liturgikus színe a fehér.