Termékek Menü

Katolikus Egyházi Ünnepek - Június

Pünkösd vasárnap és hétfő

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap ünnepli, a húsvét utáni 50. napon. Mivel húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta mozgó ünnep, így minden évben máj. 10-e és jún. 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják, mivel Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Majd Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Pünkösd napján a keresztény egyházak ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Számos helyen búcsút rendeznek. Kiemelkedő magyar esemény a csíksomlyói búcsú, ahová évek óta több százezer ember érkezik. 

Érdekességek, jelképek:
A hagyomány szerint pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek.
A legények pünkösdi rózsát tesznek a szeretett lány ablakába, akinek udvarolni akarnak.
A templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
A házakra, az istállókra nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát akasztottak, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
 

Szentháromság ünnepe

Pünkösd utáni első vasárnap.

 Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá.

Jézus a tanítványait megbízta: ?Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében. Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek. Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka.

A földön, több mint másfél milliárd ember van az Atya és Fiú és Szentlélek nevében megkeresztelve. Sokfelé alkalmazzák a háromszög alakú Szentháromság-szimbólumot, sok város terét díszíti szentháromság-szobor. 

Lüttichben ünnepelték először a X. sz. elején, majd lassan elterjedt, és végül XXII. János pápa elrendelte az egész nyugati egyházban a megtartását.

 


Úrnapja

Katolikus főünnep, az Eucharisztiában élő Krisztust ünnepeljük. Számos országban, így hazánkban is a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után tartják 2 héttel.

Általános szokás a körmenet, melynek útvonalán négy oltárt állítanak fel. Mindegyik oltár az Oltáriszentség egy-egy hatását fejezi ki. A négy oltár az Eucharisztia alapításának négyes célja.

Az ünnep kísérője a sok virágdísz, virágszőnyegek, virágokkal díszített oltárok.

 


Szent László napja

(I. László: 1040, Lengyelország – 1095. júl. 29., Nyitra)

"Útunkban, te nemes lovag, segíts meg./Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk." Janus Pannonius

 „Csillagok között fényességes csillag”  E szavakkal „idvezli” a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet.

László 49 éves korában,  az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélütés következtében, 1095. július 29-én meghalt.

Halálát követően indult el, azóta is nagyon népszerű kultusza.  Nagyváradon található sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében alakját.

Szentté avatását III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy a László sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután a bíborosok több  gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte őket.

1192. június 27-én, déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. László napját nem halála, „égi születésnapja” évfordulóján üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján.

 

 

 


Szent Péter és Szent Pál apostolok

Péter (eredeti nevén Simon) testvérével, Andrással az elsők között kapott meghívást Jézus tanítványai közé.
A tizenkét apostol egyike, kősziklaként ő lett az apostolok feje. Antióchia, majd Róma püspöke lett. A pápák, a halászok és Róma védőszentje.

Pál (eredeti nevén Saul) a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, és ettől kezdve minden erejével Jézus örömhírét hirdette. A népek apostolává vált.

A hagyomány szerint mindketten ugyanazon a napon, június 29-én szenvedtek vértanúhalált.
Pétert keresztre feszítették, kérése szerint fejjel lefelé, míg Pált lefejezték.
 
Az egyház már a III. század közepétől ünnepet tart tiszteletükre.