Katolikus Egyházi Ünnepek - Április
Virágvasárnap
A húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül elvezet feltámadásának ünnepéhez.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk, és az egyházi liturgia ennek a napnak az eseményeit jeleníti meg. A szamárháton bevonuló Jézust örömujjongás kísérte, a tömeg pálmaágakat szórt és virágokat hintett a lába elé, némelyek pedig felsőruhájukat terítették le tiszteletük jeléül. "Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" (Mt 21, 8) - kiáltozták az emberek.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal, barkákkal a kezükben várakoznak, majd köszöntik a szertartás helyére érkező papot és kíséretét. A liturgia része, hogy a pap megáldja a hívek által hozott barkákat. „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.” Az evangélium elhangzása után elindul a körmenet. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz. pl. a megszentelt barka megvéd bennünket a villámcsapástól, vagy, ha egy-egy szemet megeszünk, akkor megvéd a torokfájástól, de a házba nem szabad bevinni, mert elpusztulnak a csirkék és más aprójószágok, elszaporodnak a legyek. Palóc területeken szokás volt a kiszehajtás. Egy szalmabábut női ruhába öltöztettek, majd körbehordozták a faluban, végül vízbe dobták és elégették. Mindezt, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Egyes területeken úgy gondolták, hogy ezen a napon tilos a munka, és tilos a mulatság is.
Húsvét
A legnagyobb keresztény ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe, amely egybeesik a tavaszvárással, a termékenységi ünnepekkel.
Mozgó ünnep, melynek ideje márc. 22. és ápr. 25. közé esik. Az i.sz. 325-ben megtartott első niceai zsinat döntése szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt időszaka, a lelki és testi megtisztulás időszaka.
A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombatig tart.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A húsvéti szent három nap az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Számos liturgikus eredetű szokás kapcsolódik ehhez a naphoz, így pl. magas rangú egyházi személyek megmossák 12 szegény ember lábát, vagy ekkor volt szokás a pilátusverés vagy égetés, vagyis a Pilátust jelképező szalmabábut elégették a falu határában. Elterjedt szokás a virrasztás, ami Jézus virrasztását idézi az olajfák hegyén.
Nagypéntek
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk. A keresztre feszítés egy pénteki napon történt, és a feltámadás rá harmadik napra, vasárnap. Jézus maga vitte a keresztjét a Golgotára, ahol keresztre feszítették, és keresztfáján ez állt: „A názáreti Jézus, a zsidók királya!” Nagypéntek a bűnbánat, a gyász napja. Az oltárokat letakarják, a harangok elnémulnak, a tűz minden háznál kialszik, és szigorú böjt van ezen a napon. Régi szokás szerint megállították az órákat, és meglátogatták a halottaikat a temetőben. Tilos volt az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkavégzés, a kenyérsütés, a mosás és persze a táncos, zenés mulatság is. Napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel – amit aranyvíznek hívtak – mosakodtak, hogy megvédjék magukat a betegségektől, és ez egyben a bűntől való megtisztulást is jelképezte. Az állatokat is kihajtották a patakhoz megitatni, megfüröszteni, hogy őket is megóvják minden betegségtől.
Az Isteni Irgalmasság kilenced (Nagypéntektől húsvét 1. hetének szombatjáig)
Szt. Fausztina naplójából: ..Jézus azt kívánja tőlem, hogy az Irgalmasság ünnepe előtt mondjak el egy kilencedet, melyet ma kell elkezdenem az egész világ megtéréséért és Isten irgalmának felismeréséért. - ,,Hogy minden lélek dicsérje jóságomat. Bizalmat kívánok teremtményeim részéről. Bátorítsd a lelkeket kimeríthetetlen irgalmam iránti nagy bizalomra. Ne féljen a gyenge, a bűnös lélek közeledni hozzám, még ha több vétke is lenne, mint amennyi homok van a földön, minden elmerül irgalmam mélységében.''
Jézusom, bízom Benned!
Kilenced az Isteni IrgalmassághozEzt a kilencedet Jézus íratta le velem, s azt parancsolta, hogy az Irgalmasság ünnepe előtt mondjam el. Nagypénteken kell elkezdeni.
,,Azt kívánom, hogy e kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erőt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belőle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, főleg pedig a halál óráján. Mindennap a lelkek más-más csoportját vezeted majd a szívemhez, hogy irgalmam tengerébe merítsd őket. S én bevezetem őket Atyám házába. Ez lesz feladatod most és a jövendő életben. Egy lélektől sem tagadok meg semmit, akiket irgalmam forrásához vezetsz. Atyámat mindennap fogod kérni, hogy keserves kínszenvedésemre való tekintettel adja kegyelmeit ezeknek a lelkeknek.''
Nagyszombat
Újra megszólalnak a harangok, és kiemelt esemény a víz- és tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyákat a megszentelt húsvéti gyertya lángjával gyújtják meg, az új tűz a reményt jelképezi. Nagyszombat estéjén szokás a feltámadási körmenet.
Húsvétvasárnap
A feltámadás napján ünnepélyes szentmisét tartanak. A böjt végével a szertartás része az ételszentelés, amikor sonkát, kalácsot, tojást, bort, ... visznek megáldatni a templomba. A felszentelt ételeknek pedig mágikus erőt tulajdonítottak, ezért a morzsákból még a jószágok is kaptak, hogy egészségek legyenek,
Helyenként szokás a Jézuskeresés, ami a Jézus sírját kereső asszonyok bibliai eseményét eleveníti fel. A nagyszombati föltámadási körmenet végén kihirdetik a Jézuskeresést „Holnap hajnalban fél 5-kor megyünk Jézust keresni”. Másnap hajnalban a körmenet útvonalán az emberek virágokat és égő gyertyákat tesznek az ablakokba, majd a hívek imádságával, éneklésével elindul a körmenet. A temetőbe érve gyertyát gyújtanak halottaik sírjánál, és éneklik: „Jézus föltámadt! Ti is föltámadtok, és veletek együtt mi is föltámadunk!”, majd visszaindulnak a templomhoz.
Húsvéthétfő
Húsvéthétfő a népszokás szerint a locsolás napja, melynek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit. Bibliai eredete szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni a locsolással.
A tojás az újjászületés, a teremtés jelképe. A piros színnek védő erőt tulajdonítottak, de egy legenda alapján egyesek szerint ez Jézus kiontott vérét jelképezi, mivel az keresztfa előtt álló imádkozó asszonyok egyikénél egy kosár tojás volt, és erre cseppent rá Jézus vére.
A húsvéti nyúl, mint szimbólum Németországból ered, és ez szintén a termékenységet sugallja a szaporasága miatt. A gyerekeket megajándékozó nyúlról pedig a 16. század óta vannak feljegyzések.